Őszintén szólva nem nagyon csodálkozunk rajta, hogy Szegedi Levente, az Arlequin zenekar frontembere, kissé gondban volt a zenéjük műfajba suszterolását illetően. Kétségtelen, hogy a hangzásban felfedezhető némi White Stripes, azonban a szövegek hangulata mégis hazarántja a dalokat a keserű magyar valóságba. Lássuk az Arlequint!
2012 áprilisában alakultunk Hatvanban és egyelőre a környéken zenélünk (helyben, gödöllő, gyöngyös), de szeretnénk eljutni Pestre is nemsokára. Minimál zene-szerűeket játszunk egy kis színezéssel (amit mi "burleszgarázsblues"-nak neveztünk el esetünkben) legalább is erre törekszünk. Van benne spirituális vonal, doors-szerűség, garázs, slide blues, zajok.
Gyakorlatilag azt hiszem, hogy ezek keveredéséről van szó. Egy haverunk egyszer azt mondta, hogy olyan a zenénk mintha a Doorst a White Stripest és Tom Wais-t bedobták volna egy konténerbe és onnan szólna. Sajnos egyelőre csak két számot tudtunk rögzíteni anyagi okokból. |
Tagok: Szegedi Árpád Botond - szólógitár, Vikor Mátyás - repp, zajszekció, Hegedűs Gergő - basszgitár, Cserháti Imre András - dob, Szegedi Levente - dalszerző, énekes, slide-, ritmusgitár
Koncert:
Fekete Zaj Fesztivál, Budapest, Dürer kert 2014. febr. 8.
Facebook:
https://www.facebook.com/
Bandcamp:
http://arlequin67.bandcamp.
Neked is van egy bandád? Mutasd meg!
Csatlakozz hozzánk a Facebookon!